Francois Hollande francia államfő és David Cameron brit miniszterelnök 2016 március 3. tartott találkozóján megegyeztek, hogy Nagy-Britannia további 20 milliót folyósít Franciaországnak a migránsválság kezelésére.

A britek tavaly óta 82 millió euróval járultak hozzá a kikötő és a La Manche csatorna alatti alagút biztosításához.  Az újabb összeget Párizs a Franciaországot Nagy-Britanniával összekötő La Manche csatorna alatti alagút bejárata és a calais-i kikötő körüli övezet biztosítására, valamint az embercsempész-hálózatok elleni küzdelem megerősítésére fordítja.

A francia-brit csúcstalálkozón várhatóan a kísérő nélküli kiskorúak helyzete is szóba kerül. A humanitárius szervezetek szerint legalább háromszáz olyan gyermek található Calais-ban, akiknek vannak hozzátartozói Nagy-Britanniában.

Bernard Cazeneuve belügyminiszter többször is szóvá tette, hogy Londonnak meg kellene vizsgálnia “mindazok esetét, akiknek családja van Nagy-Britanniában, mégpedig az egyedül lévő kiskorúakét”. Eddig ezt a brit kormány elutasította.

Nagy-Britanniát Franciaországgal összekötő Csatorna-alagút francia oldalán található kikötőváros egykori szeméttelepén tavaly tavasszal illegálisan kialakult, de a hatóságok által mostanig megtűrt sátortábor mellett január elején állítottak fel 125 fűtött lakókonténert, amelyekben 1500 embernek tudnak szállást biztosítani, de eddig csak a konténerek fele telt meg.

A hatóságok ide akarják beterelni az elsősorban Szíriából, Afganisztánból, Szudánból és Eritreából érkezett migránsokat, vagy pedig az ország távolabbi részein található mintegy száz befogadóközpontban ajánlanak fel nekik szállást. De csak abban az esetben, ha a migránsok lemondanak arról, hogy átjussanak Nagy-Britanniába, és menekültkérelmet nyújtanak be Franciaországban. A tábor fokozatos kiürítése négy nappal ezelőtt kezdődött meg, s a helyi prefektúra szerint legalább három hetet vesz igénybe.

Hivatalos adatok szerint október vége óta Calaisban 4300-an nyújtottak be menekültkérelmet, és az elmúlt két hónapban 54-en elfogadták, hogy visszatérnek a származási országukba, ezek elsősorban iraki kurdok, afgánok, pakisztániak, irániak és szudániak. Tavaly egész évben csak 38-an jelentkeztek a hazatérési programra.

Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is:

NINCS HOZZÁSZÓLÁS