Június 24.-én már a korai órákra kiderül, hogy az Egyesült Királyság kilép e az Európai Unióból. Amennyiben a szavazópolgárok a kilépés mellett döntöttek, David Cameron, akinek a pozíciója nagyban függ a népszavazás eredményétől, a Downing Street előtt bejelenti a népszavazás eredményét.

A referendum eredménye nem jelent automatikus elszakadást, a törvénybe iktatása akár egy hat hétig is eltarthat. Hivatalosan csak ez után kezdődik meg a tárgyalás Brüsszellel. Ennek ellenére még ezen a napon a brit pénzügyminisztérium, Bank of England és az Európai Központi Bank is bejelenti intézkedési terveit, hogy elkerüljék a pénzügyi piacokon kialakuló káoszt.

Az Unió vezetőpolitikusai másnapra rendkívüli csúcstalálkozót hívnak össze. Jean-Claude Juncker már figyelmeztette David Cameront, hogy a dezertálókkal példát fognak statuálni. Mivel egy könnyed elszakadás felbátorítaná a többi kiválás fontolgató országot és ezzel elkezdődne az EU szétesése.

Ezidáig csak Algéria (miután függetlenné vált Franciaországtól) és Grönland lépett ki az Európai szövetségből. A Lisszaboni szerződés 50. cikke meghatározza az ilyenkor szükséges jogi lépéseket. A feleknek két évük van a megállapodásra, azonban mindkét fél a tárgyalások mi hamarabbi lezárásában lesz érdekelt.

Éppen ezért már az EU csúcsot követő héten a 27 tagállam elfoghatja a kiviállást szankcionáló lépéseket. Eközben az Egyesült Királyságban David Cameron átveszi a BREXIT irányítását, azonban a pénzügyi következmények miatt Michael Gove és Boris Johnson kerül az előtérbe.

Ősszel születhetnek meg az első törvények amik a külföldi munkavállalókat is érintik, ennek súlyát a korábbi kilépésről szóló egyezmény határozza meg. Ez azonban nem befolyásolja a már az Egyesült Királyságban dolgozókat. mivel rájuk vonatkozik a már korábban említett Lisszaboni szerződés 50. cikk b) bekezdése:

„Biztosítja, hogy valamely tagállamnak egy másik tagállam területén alkalmazott munkavállalói önálló vállalkozói tevékenység folytatása céljából ez utóbbi állam területén maradhassanak, amennyiben megfelelnek azoknak a feltételeknek, amelyeket teljesíteniük kellene, ha abban az időpontban lépnének a másik tagállam területére, amikor az ilyen tevékenységet meg kívánják kezdeni.”

Közgazdászok szerint a folyamat 5 évig sújtaná a brit gazdaságot, ennek eredménykeképpen tovább gyengülne font. Az elmélyülő recesszió már egy éven belül növekvő munkanélküliséget okozna, ezzel egyidőben csökkenne a fogyasztás ez két év alatt 6 százalékponttal csökkentené a gazdasági növekedés.

Az Ipsos Mori friss felmérése szerint a választók 43% a kilépésre, 42% a tagságban maradásra szavazna, 12% nem biztos a döntésében. A június 23-i népszavazást a szigetországban hatalmas érdeklődés övezi, a regisztráltak száma jóval meghaladja a 2015-ös parlamenti választásokra bejelentkezettek számát.

Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is

NINCS HOZZÁSZÓLÁS

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ