Egy érzékelő hibája és az abból következő téves magasságmérés okozhatta az Európai Űrügynökség (ESA) ExoMars űrexpedíciójának sikertelen marsi landolását és a leszállóegység megsemmisülését a múlt hónapban.

Miután levált szállítóegységéről, az ExoMars Trace Gas Orbiter  (TGO) űrszondájáról, a Giovanni Schiaparelli olasz csillagászról elnevezett leszállóegység október 19-én kezdte meg a leereszkedést a Mars felszínére. Körülbelül ötven másodperccel a tervezett  leszállás előtt azonban elveszítették a kapcsolatot vele.

A Schiaparelli a vörös bolygó talajába csapódott, miután  landolás közben egy mérőműszer hibája miatt 3,7 kilométerrel a  felszín fölött kiengedte hatalmas ejtőernyőjét és kikapcsolta a  fékezőrakétákat, mintha már megtörtént volna a landolás – olvasható  a szerdán este közzétett jelentésben.

A hiba annak az érzékelőnek a pillanatnyi tévedéséből  származott, amelyik a jármű forgási sebességét méri. A hibás  méréseket az űrjármű néhány váratlan mozdulata miatt végezhette a  műszer – mondta el az AFP-nek Thierry Blancquaert, az ESA  landolásért felelős szakembere.

“Amikor a navigációs rendszer megkapta a téves információkat,  helytelen magasságmeghatározást generált: negatív értéket, mínusz  két kilométert mutatott, mintha az űrszonda a talaj alatt lenne.  Ebből következett az ernyő túl korai kibocsátása, valamint az, hogy  a fékezőrakéták ezután már csak a minimális ideig égtek. A  leszállóegység aktiválta landolási rendszerét, pedig kilométerekre  volt a felszíntől” – közölte a párizsi székhelyű ESA a Schiaparelli  október 19-i sikertelen leszállási kísérletéről.

Egy, az ESA által felkért független szakértői bizottság teljes  körű jelentése 2017 elejére várható – írták a közleményben.

A Schiaparelli modult arra tervezték, hogy a 2020-ban esedékes,  marsjáró robottal tervezett küldetésben használandó technológiát  teszteljék vele. Fő feladata az lett volna, hogy az élet jelei után  kutasson a vörös bolygó felszínén.

A szakemberek szerint azonban nincs minden veszve, mert a modul  szállítóegysége, a TGO űrszonda Mars körüli pályára állt, a bolygó  feletti 400 kilométeres magasságból tovább gyűjti az adatokat –  többek között metán nyomai után kutatva – az elképzelések szerint  legalább 2022-ig.

Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is

NINCS HOZZÁSZÓLÁS

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ