Több ezer régészeti lelet került elő a Londont Kelet-Nyugati irányban átszelő (Crossrail) vasút építésekor. Ebből az alkalomból a National Geographic magazin készített egy csodás animációs filmet London történetéről teljesen papírból.

A mindössze 3 perces kisfilm varázslatos utazásra viszi a nézőt a kőkortól a ma ismert Londonig. Londont a rómaiak alapították, mint Britannia provincia fővárosát, miután i. sz. 43-ban Claudius császár a mai Anglia legnagyobb részét meghódította.

Londinium-nak nevezték el. A 7. században Egy Lundenwic nevű szász város épült nem messze a mai Aldwychtől nyugatra. A régi római város a 9. században vagy a 10. század elején népesült be újra.

Westminster egykor önálló város volt, a középkor óta az angol királyi udvar székhelye. Végül a két város egybeépült, így jött létre a mai London alapja, bár ekkor még nem volt főváros (a hampshire-i Winchester volt az a 12. századig.) London növekedésnek indult, és a következő pár évszázadban magába olvasztotta a környező kisvárosokat és falvakat. A 16. századtól a 20. század elejéig a Brit Birodalom fővárosa volt.

1666. szeptember 2-án kezdődött a nagy londoni tűzvész, amely a belváros nagy részét elpusztította. Egy pék faházából indult el, és a következő három nap folyamán több mint 13 000 épület égett le, köztük a Szent Pál katedrális is. A város tíz év alatt épült újjá.

A 18. században fejlődése felgyorsult és a 19. század elejére a világ legnagyobb városa lett. Az önkormányzat igyekezett teljesíteni a gyors növekedés támasztotta követelményeket. 1855-ben alapították a Metropolitan Board of Works-t arra a célra, hogy biztosítsa a megfelelő infrastruktúrát a gyorsan növekvő városnak. 1889-ben ehelyett jött létre London megye tanácsa, amely egész London közigazgatását irányította, és amely az első, közvetlen választással létrejött ilyen szervezet volt .

1666. szeptember 2-án kezdődött a nagy londoni tűzvész
1666. szeptember 2-án kezdődött a nagy londoni tűzvész

A 20. század elején a londoniak szénnel fűtöttek, ami miatt hatalmas füstmennyiség került a levegőbe. Az éghajlati körülményekkel együtt ez gyakran szmogot (azaz füstködöt) okozott. 1956-ban törvényt hoztak a tiszta levegőért, miután 1952. december 5. és 9. között több mint 4000 ember halálát okozta az öt napig a városra nehezedő szmog. A törvény értelmében füstmentes zónákat alakítottak ki, ahol füstöt nem okozó fűtőanyagot kellett használni.

NINCS HOZZÁSZÓLÁS