Oroszország első nyílt fegyveres konfliktusa a Szovjetunió összeomlása óta. Az Egyesült Államok és szövetségesei már régóta jelen vannak a térségben, több mint 7000 légicsapást mértek az Iszlám Államra. Eddig kevés sikerrel, vajon mi várható el Oroszországtól és milyen haderővel vannak jelen a térségben?

A bombázásokat megelőző hetekben a bolgár külügyminisztérium jelentette be, hogy megtagadta a légterén való áthaladást Szíriába tartó orosz repülőgépeknek, amelyek „hivatalosan humanitárius segélyeket szállítottak, de megbízható információk szerint a valódi rakomány ettől eltért”.

Később pedig arról lehetett olvasni, hogy két orosz tankszállító hajó és katonai repülőgépek érkezett Szíriába, Latakiába, amelyek a felszerelésen kívül egy kisebb gyalogsági egységet is szállítottak – az orosz tájékoztatás szerint “katonai tanácsadókat”. Majd egy videó is napvilágot látott, amelyen oroszul beszélő katonák harcolnak a felkelők ellen a szír kormány csapataival karöltve, továbbá egy nagyon modern, orosz gyártmányú BTR-82A jelű harckocsi is feltűnik.

A kérdésben Putyin nyilvánosan elég kétértelmű nyilatkozatokat tett, de tagadta, hogy orosz katonák és technika érkezett volna Szíriába. Oroszország eddig csak fegyvereket szállított a Szír kormányerők számára és diplomáciai támogatást nyújtott a Bassár el-Aszad vezette rezsimnek megvétózva a rezsim ellenes határozatokat az ENSZ Biztonsági Tanácsában.

Oroszország állandó kommunikációs csatornákat létesített az Iszlám Államot Szíriában bombázó, az Egyesült Államok vezette koalícióval és megkezdte a légicsapásokat Syíria Hama, Homsz és Latakia tartományaiban.

Michael Kofman amerikai elemző szerint a következő gépeket telepítették eddig a térségbe:

  • 12 darab Su-25s
  • 12 darab Su-24M2s
  • 4 darab Su-30SMs
  • 6 darab Su-34s

A lista vegyes képet mutat az idős, elavult gépektől a fejlett összetett feladatokra képes harci repülőkig:

A Su-25s gép alapja még 1975-ből származik. Azóta számos “ráncfelvarráson” esett át megerősítették a páncélzatát vagy új önvédelmi rakétákkal látták el. szárazföldi erők támogatására és bombázására használt gép. Az orosz hadsereg Csecsenföldön és Grúziában is bevetette. Bombázásokhoz hatékony azonban sérülékeny a földről indítható légvédelmi rakétákkal szemben.

Su-24M2s egy klasszikus kétüléses, kéthajtóműves, változtatható szárnynyilazású, szuperszonikus taktikai vadászbombázó. 1974-es modellt folyamatosan fejlesztették, azonban így is elavultnak számít.

Sukhoi Su-24 taktikai vadászbombázó
Sukhoi Su-24 taktikai vadászbombázó

A Szu–30 kéthajtóműves, negyedik generációs nehéz vadászbombázó repülőgép, melyet az 1990-es évek közepén hoztak létre Oroszországban, a Szu–27 továbbfejlesztésével. A jó manőverezőképességű, nagy hatótávolságú és erős fegyverzetű repülőgép.

Szu–30 negyedik generációs nehéz vadászbombázó repülőgép
Szu–30 negyedik generációs nehéz vadászbombázó repülőgép

A Szu–34 kéthajtóműves, negyedik generációs, nagy hatótávolságú, nehéz vadászbombázó repülőgép, melyet a kilencvenes évek elejére fejlesztettek ki a Szovjetunióban, a Szu–24 vadászbombázók leváltására, mélységi csapásmérésre.

A bevetett bombák szintén vegyes képet mutatnak OFAB 250-270, OFAB 250-500s, OFAB 100-120s nem irányított nagy erejű bombaák. Illetve GPS vezérelt KAB-500S bombák is ledobásra kerültek.

Eddig soha nem használt Kalibr típusú cirkálórakétát is kilőttek az Iszlám Állam 11 állására. Később amerikai források azt állították, hogy ezek egy része Iránban csapódtak be. Majd egy Iraki tábornok cáfolta ezt. Szerinte ez csak annak a propagandának a része, amelyet a nyugati média folytat.

Oroszország biztosan védi és megerősíti legfontosabb közel-keleti szövetségesét, ezáltal növelve befolyását a térségben, próbál alkupozícióba kerülni a Nyugattal szemben, illetve ismét egyfajta felelős hatalom szerepében jelenik meg. Ezt rövid távon biztosan nem fogja feladni, kockáztatva, hogy Aszad helyére egy kevésbé orosz-barát személy üljön.

NINCS HOZZÁSZÓLÁS

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ