A bejelentést a brit védelmi miniszter, Michael Fallon a varsói NATO-csúcsértekezlet nyitónapján tette. Miszerint ötszáz fős kontingens indul Észtországba, azzal a feladattal, hogy azonnali reagálású erőként lépjen fel bármilyen válság vagy incidens esetén.

További 150 tagú brit egység közelebbről nem részletezett hadfelszereléssel együtt Lengyelországba települ. Ennek az alakulatnak a feladata a közös műveleti képesség erősítése, egyebek mellett a lengyel fegyveres erőknek nyújtott képzési támogatással. A brit védelmi miniszter, Michael Fallon által jóváhagyott intézkedéscsomag része négyezer ukrán katona kiképzése is; ez a program 2017 márciusáig tart.

A brit védelmi minisztérium tájékoztatása szerint Nagy-Britannia mindemellett több ezer fős alakulatot tart készültségben. Ezek az egységek néhány napon belül bárhol bevethetők a NATO gyors reagálású erőinek részeként. A minisztérium indoklása szerint a kelet-európai szövetségesek egyéb kockázatok mellett az orosz agresszió fenyegetésével szembesülnek.

A közlemény felidézi, hogy a brit királyi légierő (RAF) már most is négy Typhoon típusú harci repülőgépet állomásoztat a térségben a balti államok légvédelmének erősítésére. A gépek folyamatos készültségben vannak, hogy azonnal reagálhassanak a NATO-légtér esetleges megsértésére – áll a brit védelmi minisztérium ismertetésében.

Michael Fallon a BBC-nek pénteken kijelentette: az intézkedéscsomag célja Oroszország elrettentése bármilyen további agressziótól. A kelet-európai NATO-tagországok “óriási nyomást” érzékelnek Oroszország részéről, tekintettel a határok mentém tartott nagyszabású orosz hadgyakorlatokra, és a légterükben észlelt orosz berepülésekre – mondta a brit védelmi miniszter. Fallon szerint a brit egységek telepítését a balti köztársaságok kifejezetten kérték.

Tapasztaltál már kelet-európaiként hátrányos megkülönböztetést Angliában?

NINCS HOZZÁSZÓLÁS