Az angol egészségügyi rendszer ingyenes a fentartása azonban több mint 2000 fontba kerül minden egyes brit adófizetőnek.

Az egészségügyi ellátások irányítását, finanszírozását az 1948-ban alakult Országos Egészségügyi Szolgálat (National Health Service, NHS) végzi, amely egyben tulajdonosa is az egészségügyi intézményeknek, és az egészségügyi dolgozók munkaadója is. Az NHS költségvetésének 94%-a adóból származó állami forrás, a maradék vagyongazdálkodásból és beteg-befizetésekből származik.

A rendszer irányítása háromszintű: az országos az Egészségügyi Minisztérium (Department of Health), a második szint az NHS tíz regionális Stratégiai Egészségügyi Hatóság (Strategic Health Authorities), a harmadik a Körzeti Egészségügyi Hatóság (District Health Authorities), amit 1996-tól Alapellátási Trösztnek (Primary Care Trusts).

Az angol orvosok aránya a lakosság-számhoz Európában a legalacsonyabb, a kórházi ágyak száma intenzíven csökken, az orvosi ellátás nehezen elérhető. Ezen részben segít a kényszerből is népszerű NHS Direct folyamatosan működő telefonos orvosi tanácsadó.

Az orvosi ellátási esetek 90%-a háziorvosnál történik, beutalója nélkül intézményben nem fogadják a beteget. Választások során minden politikai párt ígéri a műtéti várólisták idejének csökkentését. A betegek receptenként 2009-ben 7,1 fontot fizettek, de az állami rendszer orvosai csak a gyógyszerek egy részét jogosultak felírni az NHS költségére.

Az egészségügy problémáinak megoldására több, részleges sikereket hozó reform született. 2005-ben döntöttek arról, hogy magánkórházakban is finanszírozza az állam meghatározott ellátások egy részét (a nem sürgős műtétek 11%-a magánellátás), és meghatározott kritériumok megléte esetén állami tulajdonú kórházak átalakulhatnak önállóan működő nonprofit társaságokká.

2009-ben új egészségügyi törvény lehetővé teszi a fizetős ápolási szolgáltatásokat, támogatja az egészségügyi vállalkozásokat és innovációt, erősíti a betegjogokat és a betegek védelmét a gyengébb egészségügyi szolgáltatóktól. Szabadabbá vált egyes -hosszú várakozási idejű- beavatkozások előzetes engedély alapján más országokban történő igénybevétele.

NINCS HOZZÁSZÓLÁS